Secondary menu

Braun János Brunó

2015. október 20.

BRAUN JÁNOS BRUNÓ 1905-1968

Apjától tanult, majd 1926-ban egy évig dolgozott Anton Ostlernél Mittenwaldban. 1927-től Temesváron dolgozott.

Dr. Tímár András "A magyar HEGEDŰKÉSZÍTÉS története" című könyvéből


BRAUN JÁNOS BRÚNÓ (*1905.1.10., Temesvár; +1968.VII.8., Temesvár) tíz­éves koráig Nagyszentmiklóson élt, majd Temesvárott járt a piarista gimnáziumba és a kereskedelmi iskolába. 1921-ben érettségizett.

A „Brunó" felvett név. Még diákkorában nevezték el őt így barátai.

Apjától tanulta meg a szakmát, de szülei akarata ellenére lett hegedűkészítő. 1926­-ban egy évig Mittenwaldban tökéletesítette tudását Anton Ostlernél. Hazatérése után édes­apja - látván fia eltökéltségét és szép munkáját - belenyugodott a helyzetbe.

Apja halála után - 1927-ben - rézfúvós hangszerkészítő öccsével (Braun Antal III.) átvette a műhelyt, míg az üzletet édesanyja vezette tovább. Ebben az időben a hegedűkön kívül mélyhegedűket, csellókat és nagybőgőket is készített.

1936-ban elhagyta Temesvárt, és barátjával - Keller István mérnökkel - furnír­gyárat alapított Brassó mellett. Ekkor ismerte meg leendő feleségét is, akivel még abban az évben összeházasodott. (Trude Braun jelenleg az NSZK-ban él.) A brassói évek alatt csak egy hegedűje készült el.

A gyár államosítása (1948) után testvére visszahívta Temesvárra, ahol egy közös műhelyben javításokat végeztek, és tartozékokat (pl. húrokat) készítettek. Tíz év múltán, 1958-ban belépett a temesvári állami javítóműhelybe, ahol további tíz évig dolgozott - 1968-ban bekövetkezett haláláig.

Ebben az időszakban otthon elkészített 3 hegedűt, 2 brácsát, néhány gitárt, 2 viola d'amorét és egy viola da gambát, amely az utolsó munkája volt (1966). Az egyik viola d'amore a Temesvári Filharmonia tulajdonába került, a gamba pedig Izraelbe.

Guarneri- és Stradivari-modellt követett. Szeszlakkot használt.

Barátja visszaemlékezése szerint 240 éves lucfenyőből is dolgozott. A fát állítólag édesapja vette 1903-ban, amikor Temesvárott lebontották a Szt. György templomot.

1934-ben kelt op. 31. hegedűjét (magántulajdonban) nővére, Braun Magda részére készítette. Ennek méretei: 360; 163, 108, 204; 27, 29, 29 mm. (Rezgö húrhossz: 328 mm. Menzúra: 132/196 mm. Tehát nem női hegedű!) Bevonata bamássárga színű. Háta egy darabból készült. A makk alatt kalligrafikus ében berakás örökíti meg a„BM"-monogramot. A hangszer kidolgozása igen finom.

vissza a rovatba: 
Életrajzok

Main menu

cikk | by Dr. Radut